Mi az a színhőmérséklet?
Wikipedia meghatározása szerint egy fényforrás színhőmérsékletét az általa okozott színérzet és egy feketetest sugárzó által létrehozott színérzet alapján határozzák meg. Hagyományos lámpánál az izzószál izzásából keletkezik a fény, ezért a színhőmérséklet megegyezik az izzószál hőmérsékletével. Fénycsöveknél és LED-eknél ilyen fizikai kapcsolat nincsen, ezért ilyenkor inkább “korrelált színhőmérsékletről” CCT (Correlated Color Temperature) beszélünk.
Ha a lehető legegyszerűbben szeretnénk fogalmazni, a színhőmérsékletet egy minden fényforrásra jellemző adatként definiálhatjuk, amely gyakorlatilag a fény színére utal. Klasszikus értelemben persze a fénynek nincs "színe", valójában azonban a különbségek az egészen észrevehetetlentől a szabad szemmel is érzékelhető, teljesen más színtartományig terjedhetnek. A fehér fény eleve különböző színű fények keveréke, ezért fordulhat elő az, hogy fehér és fehér között is óriási különbségek lehetnek.
Hogyan határozható meg?
A színhőmérséklet számszerű értékének meghatározását kelvinben (K) szokás megadni. De mit is jelent az, ha egy terméken azt látjuk feltüntetve, hogy 3000K? Hogy egy kicsit szemléltessük és érzékeltessük miről is van szó, érdemes a már általunk jól ismert fényekből kiindulni.
A hagyományos izzólámpa színhőmérséklete 2800K körül van. Ez az az érték, aminél a tárgyak színét kicsit sárgásabbnak látjuk, mint normál nappali fényben. A LED világításban az először használt fehér LED-ek színhőmérséklete 6500K körül volt, és így a meleg, sárgás árnyalathoz szokott szemek számára kellemetlen hidegnek, kékes színűnek hatottak, és kevésbé lettek kedveltek. Emiatt a hagyományos izzólámpa fényét utánzó sárgás, melegfehér LED-es világítási forma is kialakításra került.
A színhőmérsékleti skálát a legkönnyebben úgy képzelhetjük el, hogy egyik végén a vörös, másik végén a kék szín az uralkodó, a színhőmérséklet emelkedésével pedig a fény vörös összetevői csökkennek, míg kék összetevői növekednek. Tehát minél magasabb a fény színhőmérséklete, annál "kékebb", és minél alacsonyabb a fény színhőmérséklete, annál "vörösebb" lesz a színe.
Ez egyébként különös, fordított képzettársításokat is okoz, a kéket hidegnek, a vöröset melegnek érezzük, innen az elnevezés is (hideg fehér és meleg fehér) - holott az alacsony színhőmérséklet épphogy a vöröshöz társítható (aminek hőmérsékleti szempontból magasnak kellene lennie), a magas pedig a kékhez (ami pedig a hőmérsékleti skála alacsony szegmensében helyezkedik el).
Magyarul minél alacsonyabb a színhőmérséklet, annál sárgább, narancsosabb, vörösebb, "melegebb" fényt kapunk, és minél magasabb, annál kékebbet, "hidegebbet", "ridegebbet". Bár esetenként zavaró lehet, de a fentiekből egyenesen következik, hogy a fényforrás hőmérsékletéhez semmi köze a LED színhőmérsékletéhez - emlékezzünk: ez a korrelált színhőmérséklet. Az egész valójában csupán azzal függ össze, hogy a vörös a nap, a tűz, a kék pedig a jég színe.
Meleg, vagy hidegfehér?
A Kelvin mértékegység segítségével számszerűleg pontosan meghatározható a színhőmérséklet, ami alapján általában három kategóriába soroljuk a fehér fények árnyalatait:
- Melegfehér (2300-3500K)
- Természetes fehér (3600-4900K)
- Hidegfehér (5000-től)
Az elnevezésről már ejtettünk szót, arról azonban még nem, hogy nincs éles határ a meleg és a hidegfehér között, ezért beszélhetünk a kettő átmeneteként meghatározható, "kevert" természetes fehérről is. Az, hogy milyen helyiségbe milyen színhőmérsékletet használjunk, valójában szubjektív, de álljon itt néhány színhőmérsékleti adat, amihez könnyen viszonyíthatunk, ha erről szeretnénk dönteni:
- Gyertya: 1900 K
- Háztartási izzólámpa: 2800 K
- Stúdió világítás: 3200 K
- Reggeli, délutáni, alacsony napállás: 4800 K
- Átlagos napfény, vaku: 5600 K
- Napos idő, árnyékban: 6000 K
- Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K
- Borult, ködös idő: 10 000 K
Most pedig, hogy már tisztában vagyunk a színhőmérséklet fogalmával és fokozataival, nézzük meg, hogy melyiket milyen területen, térben szokás alkalmazni, és miért.
Hová milyet válasszunk?
Nincs konkrét szabály arra vonatkozóan, hogy milyen alkalmakkor, milyen helyiségekbe milyen színhőmérsékletet választhatunk. A döntés szubjektív, azonban mindenképpen álljon szoros összefüggésben a kívánt hangulat, cél elérésével. Megfelelő vezérlővel ma már nem lehetetlen, hogy LED fényünk színhőmérsékletét szabályozzuk, ennek ellenére célszerű előre eldönteni, hogy mik az elképzeléseink.
Az elnevezések egyenes arányban állnak az általuk keltett hatással, így könnyedén leszűrhető, melyik lehet a helyes választás. A sárgásabb meleg fehér a nyugalom, a békesség, a harmónia színe, nemhiába ez a legnépszerűbb, főleg az otthonok azon helyiségeiben, ahol sok időt töltünk, esetleg az esti órákban tartózkodunk. Gondoljunk a napnyugtára, amely szintén hasonlóan hat ránk, segíti a pihenést, biztonságérzetet kelt, így a meleg fehér a hálószoba és a nappali jellegzetes árnyalata.
A hideg fehér növeli a koncentrációs képességet, éberen tart, ezért minden olyan helyiségben, ahol ezek a fontosak, a hideg fehér a domináns: munkahelyen, raktárakban, üzlethelyiségekben és üzleti tevékenység céljából használt terekben.
A hideg és a meleg fehér alkalmazása terén van még néhány tényező, ami szerepet játszhat a választásban. A hideg fehér a tisztaság, a letisztult, valódi patyolat hatását kelti, míg a meleg enyhén "maszatos", sárga fénye ennek ellenkezőjét - ezért is szeretik az irodák, boltok, üzletek előbbit alkalmazni, na meg azért is, mert a hideg fehér sokkal inkább elhiteti velünk, hogy nagyobb fényerőt is magával hordoz, mint a meleg fehér. A színhőmérséklet változása azonban nem mindig változtat a fény erősségén, de feltétlenül meg kell jegyezni, hogy adott - általában nagy - teljesítmény melett a hideg fehér 4-5%-kal nagyobb fényerővel bír.
Fentieknek megfelelően az általánosan elfogadott, leggyakoribb alkalmazási területek:
Meleg fehér: nappali, hálószoba, és azok a helyiségek, ahol sok időt töltünk el. Az emberi szervezet ehhez a színhőmérséklethez van hozzászokva, mert a napsütés is a melegség érzetét kelti, ezért a gyakran zavaró, szemet bántó hideg színhőmérséklet nem ajánlott ezekbe a helyiségekbe.
Természetes fehér: nappali, dolgozószoba, konyha, fürdőszoba, és minden helyiség, ahol nappali tevékenységeinket végezzük.
Hideg fehér (6500K+): raktárak, üzelthelyiségek, irodák. Sokkal nagyobb fényerő látszatát kelti - nem csak az előbb említett 4-5%-ot -, tisztaságot sugároz, és segíti a koncentrációt. A hideg színek egy percre sem hagyják lankadni a figyelmünket.
