Akvárium fajták
Szigorúan a teljesség igénye nélkül két féle akváriumot különböztetünk meg: édesvízi és tengeri. Azért a teljesség igénye nélkül, mert természetesen ezek mellett létezik sok más is, és ezeken belül is több fajta, de általánosságban ezt a két irányt szokás kiemelni.
A tengeri akvárium LED lámpákkal most nem foglalkozunk, mivel nagyon speciális terület, és erre saját fejlesztéseinknek hála külön márkát indítottunk. Előbbihez nem is javasoljuk a házi megoldásokat, mivel ezek nagyon kényes rendszerek, és egy hibás megvilágítás sokkal több kárt okozhat anyagilag az élővilágban, mint amit a villany számlán és az éves csőcserén meg tudunk spórolni.
Növények ismerete
Első feladatunk megismerni az édesvízi akváriumunkban tartott növényeinket és megtalálni az alábbi kérdésekre a válaszokat:
- Milyen éghajlatról származik? Ennek segítségével már elég jól közelítő képet kapunk az ottani fényviszonyokról, napsütötte órák számáról, és a különböző időszakokban a fény színhőmérsékletéről.
- 2 vagy 4 évszakos terület az előbbi? Az évszakok számából jól következtethető, hogy a megvilágításnak mennyire kell hosszúnak lennie, és szintén segítséget nyújt a színhőmérséklet kiválasztásakor. A 4 évszak esetében egész pontosan lehet tudni, hogy mikor, milyen körülmények között van a "termés" időszaka, így ha csak azt szeretnénk, hogy azok nőjenek, érdemes a termő időszak színképét úgy módosítani, hogy csak növekedésre sarkalljuk őket.
Megvilágítás kiválasztása
Alapvetően a célunk az, hogy a növény számára legmegfelelőbb, a természetes élőhelye szerinti fényviszonyokat biztosítsuk. Itt pár dolgot érdemes tisztázni, mielőtt nagybevásárlást tartunk LED szalagból és egyéb eszközökből.
Színek:
- Piros: minden növény csak a számára leghasznosabb spektrumot használja, ami általában egy 15-20 nm-es tartomány és a legfontosabb, hogy ezt megtaláljuk a piros színen belül. Ha nem sikerül, könnyen világíthatunk teljesen feleslegesen. Ez a szín a fotoszintézis miatt fontos, így ilyen megvilágítás alatt leginkább termést hoz és minimálisan nő.
- Kék: a kék nem vesz részt a fotoszintézisben, inkább csak a növény különböző életszakaszaiban játszik szerepet, amolyan viselkedés szabályzóként. Gondoljunk bele, nyáron, amikor termést hozna, túlsúlyban van a piros, és az olyan évszakokban, mikor nincs rá szükség, a fényen belüli aránya lecsökken. A legkönnyebben ezt az arányt a kék színnel lehet módosítani. Ha sikeresen alkalmazzuk ezt, a növényt jobban tudjuk növekedésre sarkallni.
Arányok és hatásaik:
- Arányok: legtöbb esetben a fotoszintetizáláshoz 4:1 arányban kell kéket keverni a többségében piros színek közé. Ha inkább a termésre és/vagy virágzásra szeretnénk fektetni a hangsúlyt, ezt az arányt több pirossal 7-8:1-es arányig is módosíthatjuk.
- Kisebb, világos zöld levelek: kellő mennyiségű tápanyag esetén ez annak a jele, hogy a fény minősége megfelelő és nincs növekedésre kényszerítve a növényünk.
- Nagyobb, sötét zöld levelek: a megvilágításunk inkább a növekedést serkenti, mivel a fotoszintézishez kellő színekből keveset tartalmaz. Erre a válasz a minél nagyobb, és sötétebb színű levelek, hogy a legnagyobb felületen érje a növényt fény, és a lehető legkevesebbet verjen vissza, így biztosítva a fotoszintézishez kellő mennyiséget.
Szükséges eszközök
Első sorban a saját szemünk miatt fehér LED szalagra lesz szükségünk, mert hiába tudjuk megcsinálni a legjobb világítást, ha abból mi nem sokat látunk, illetve ha nem szép alatta az akvárium. Ha a megfelelő szalagot kiválasztottuk és tudjuk a pontos hosszúságot, szükségünk lesz egy tápegységre. Ennek kiválasztásához feltétlenül a vízálló példányokat ajánljuk, de aki teljesen biztos abban, hogy víz semmiképp nem érheti a tápot, az megpróbálhatja beltéri típusokkal is. Természetesen ez csak saját kockázatra történhet és az esetleges negatív élettani hatásokért semmiféle felelősséget nem vállalunk.
